Egenhofen: Hanyatló történelmi templom – mi lesz a Szent Kereszttel?

Egenhofen: Hanyatló történelmi templom – mi lesz a Szent Kereszttel?

A legújabb kiadás a„Egenhofeni történetek”intenzíven foglalkozik a helyi egyházzal, amelyet a régió kortárs tanújaként tartanak számon. Ez a csaknem 60 oldalas kiadás 14-et a rammertshofeni Szent Kereszt templomnak szentel. A tanyán álló templom nehezen megközelíthető, mivel nincs nyilvános hozzáférés. 1315-ben említik először, de ha ma körülnézünk, rájövünk a szomorú valóságra: a templom évek óta romokban hever. A falakon és a mennyezeten jól láthatóak a repedések, amelyek a tönkrement anyagra utalnak.

Az ingó berendezési tárgyak nagy részét 2010-ben az Ordinariátus műraktárában tárolták. „A templom jövője továbbra is tisztázatlan – írja a magazin –, a felújítás költségei pedig csillagászatiak.” A felelősök előtt álló számtalan kihívás között 1929-ben még egy elutasított kérelem is érkezett a templomtorony víztározóvá alakítására. A mostani szám tartalmazza a néhai messner Johann (Hans) Rieder gyászjelentését is, aki több mint 66 évig dolgozott a Szent György-templomban, és édesapjától vette át a szolgálatot.

Betekintés a közösség történetébe

A kiadás izgalmas betekintést nyújt a közösség történetébe is. Martin Obermeier egészen a 19. századig vizsgálta a lelkipásztorok társadalmi eredetét. Világossá válik, hogy a plébániák egykor nagygazdaságok voltak, és a lelkészeknek gyakran jelentős mértékben kellett hozzájárulniuk plébániájukhoz. A lapszámban szó esik a Rupp családokról, a Wagner uradalomról és a Schräfl családról is. Érdekes korabeli tanúriportok hozzák közelebb az olvasót a háború 80 évvel ezelőtti befejezése körüli eseményekhez, és kilenc szerző foglalkozott intenzíven ezekkel a témákkal.

Egy másik, szintén fontos szempont a lenyűgöző plébániatemplomSzent Leodegaraz építészeti emlékek listáján szereplő Egenhofenben. 1410-ben épült, lenyűgöző építészeti hangsúlyokat kölcsönöz. Bár 1704 és 1707 között némi felújításon esett át, a templomhajót 1921-ben neobarokk stílusban alakították át. A torony haranglábjában négy templomi harang található, az Autuni Szent Leodegar-t ábrázoló mennyezetfestést pedig Hans Metzger készítette ugyanebben az évben. Ezek a részletek teszik Szent Leodegart nemcsak fontos vallási hellyé, hanem a városképet meghatározó történelmi épületté is.

A történelmi épületek veszélye

De nem csak az egyházak történetei aggasztóak. AÁllami Honvédő Egyesülethonlapján olvasható a műemlék épületek fokozatos pusztulására hívja fel a figyelmet. Rudolf Neumaier ügyvezető kritikus álláspontot foglalt el számos régi fogadó lebontásával kapcsolatban, amelyek nemcsak a városképet alakítják, hanem társadalmi találkozási helyeket is képviselnek. Sajnálatos, hogy sok ilyen ismerős látnivaló és élő közösség veszélyben van.

Éves választás keretében„Az év vázlata”, amelyet az egyesület indított, tizenkét szerencsétlen bontási eset közül lehet választani. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a történelmi épületkultúra értékére, amely fontossága ellenére gyakran elveszik. Tavaly mintegy 1700-an vettek részt, a negatív díjat pedig egy landshuti bontóhely kapta, ahol egy évszázados mesterember házát kellett lebontani. Ezek a körülmények egyértelművé teszik, hogy a jelentős épületek védelme és megőrzése fontosabb, mint valaha, és hogy a közösségeknek jó kezet kell adni örökségük megőrzésében.

Ezekkel a történetekkel és információkkal a magazin képet fest Egenhofen dinamikus történelméről, és hangsúlyozza az utolsó kortárs tanúk és a régió történelmi épületeinek fontosságát. Aki mélyebb betekintést szeretne nyerni a közösség történetébe és fontos témáiba, az kiváló forrást talál az „Egenhofeni történetek” új kiadásában.