Társadalmi szakadék Hamburgban: 122 városrész szenved szegénységtől és lehetőségek hiányától!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A cikk megvizsgálja a társadalmi megosztottságot Hamburg kerületeiben, különösen Altona-Altstadtban, és a hátrányos helyzetű csoportok előtt álló kihívásokat.

Der Artikel untersucht die soziale Spaltung in Hamburgs Stadtteilen, insbesondere Altona-Altstadt, und die Herausforderungen, mit denen benachteiligte Gruppen konfrontiert sind.
A cikk megvizsgálja a társadalmi megosztottságot Hamburg kerületeiben, különösen Altona-Altstadtban, és a hátrányos helyzetű csoportok előtt álló kihívásokat.

Társadalmi szakadék Hamburgban: 122 városrész szenved szegénységtől és lehetőségek hiányától!

Az elmúlt években Hamburgban tovább mélyült a társadalmi megosztottság, és nem csak papíron. Egy friss jelentése szerint T Online A város 151 hátrányos helyzetű térségéből 122 kilenc klaszterben található, amelyek főként Hamburg keleti és déli részén találhatók. Riasztó statisztika, amely szemlélteti, milyen súlyos az egyenlőtlenség a Hanza-városban.

Ezekben a körzetekben a magas állami juttatások jelentős munkanélküliséggel korrelálnak. Különösen aggasztó sok olyan gyermek helyzete, akik szegénységben szenvednek, és ezért rosszabbak a felsőfokú végzettség megszerzésének esélyei. Egyes környékeken ez a lakosság több mint felét érinti. Az ilyen feltételek nemcsak társadalmilag igazságtalanok, hanem a jövő generációinak kialakulását is befolyásolják.

Az élet különböző valóságai

A szegénység kockázata különösen magas Hamburgban. szerint a Diakonie Hamburg a szegénységi arány 19,8 százalék körül volt 2021-ben. Különösen érintettek a fiatal felnőttek és az egyedülálló szülők. Különösen az egyedülálló szülők körében nőtt az arány a 2005-ös 38,6 százalékról 2021-re megdöbbentő 46,2 százalékra. Még a többgyermekes háztartásokban is magas, 30,6 százalékos a szegénység kockázata, ami sok szülő számára lehetetlenné teszi, hogy gyermekei gondtalanul nőhessenek fel.

Ez az összetett probléma különösen szembetűnő a bérleti díj szerkezetében. Míg a gazdag hamburgi lakosok csak jövedelmük 17 százalékát költik szállásra, addig a jövedelmük alsó harmadában élőknek akár 45 százalékát is el kell költeniük. Ez nemcsak állandó feszültséghez vezet a mindennapokban, hanem a kirekesztettség és a kétségbeesés érzéséhez is.

Stabilitás vagy társadalmi szétesés?

Mint a riport is Boeckler azt mutatja, hogy a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek nőnek Németországban. A 17,8 százalékos szegénységi rátával és a növekvő Gini-együtthatóval egyértelmű, hogy a gazdagok és szegények közötti szakadék egyre nagyobb. Hamburgban, ahol Németországban a legmagasabb a milliomosok sűrűsége, ez 2013-ban adófizetőnkénti 25 449 eurós mediánban tükröződik, miközben a jövedelmi tartomány rendkívül eltérő kerületenként.

A stabil jelentés inkább a rögzült struktúrák jele, mint a pozitív fejleményeknek. Egy reprezentatív felmérés szerint a munkaerő csaknem fele aggódik a társadalmi kohézió miatt. A politikai döntéshozókat felszólítják, hogy tegyenek intézkedéseket e megosztottság ellensúlyozására és a társadalmi kohézió megerősítésére.

Egy átfogó szociálpolitikai stratégia szükségessége nyilvánvaló. Ezeknek nemcsak a fennálló egyenlőtlenségek leküzdésére kellene törekedniük, hanem új lendületet kell adniuk az olyan közjavaknak, mint a kultúra és a mobilitás. Hamburgnak jó kézre van szüksége ahhoz, hogy megtalálja a kiutat ebből a válságból és elősegítse a társadalmi kohéziót.