Fedezze fel az új helyi kiállítást az Altona Múzeumban!

Fedezze fel az új helyi kiállítást az Altona Múzeumban!

November 12-én az Altona Múzeumban egy izgalmas kiállítást rendeztek „Mit jelent itt az otthon?” címmel. Megnyílt, amely 2026. március 16-ig lesz látható. A műsort annak a kérdésnek szentelik, hogy mit jelent az otthon a történelem és a kultúra kontextusában. Az Otto Lehmann által 1901-ben alapított Altona Múzeum az északnémet kultúrtörténetet közvetítő helytörténeti múzeumnak és közművelődési központnak tekinti magát. Alapítója kerámiákat, népviseleteket és parasztházakat gyűjtött, ami egy változatos, történelmi parasztházmodelleket is tartalmazó kollekcióhoz vezetett. A tárlat kritikusan vizsgálja a gyűjtemény történetének kezdeteit, és olyan tárgyakat mutat be az élet, a ruházat és a főzés területéről, amelyek a 20. század eleji honismeretet tükrözik. Ugyanakkor ezek a történelmi kiállítások párbeszédbe kerülnek a kortárs fotográfiával és designnal. Amint a [hamburg.de beszámol](https://www.hamburg.de/kultur/ exhibition/was-heisst-hier-heimat-1117184), a mai otthont nem is lehetne sokrétűbben értelmezni, mint ebben a kiállításban.

A kiállítás a hatalomról, az összetartozásról és a közösségről is szól. Ennek során még egy „otthoni könyvtárat” is felállítottak, amely az otthon, az otthon, az örökbefogadott otthon és a hajléktalan fogalmakkal kíván irodalmi vitát folytatni. Mindenki tehet javaslatot a könyvtár bővítésére a diskurzus aktív alakítása érdekében. Külön kiemelendő Otto Lehmann egykori íróasztala, amely a második emeleten tekinthető meg. Az archív anyagok kritikus megvilágításba helyezik Lehmann múzeumokkal kapcsolatos megértését és a náci kultúrpolitikában betöltött szerepét, miközben történelmi parasztházi modelleket mutatnak be.

Egy pillantás az iparosodásra

Különösen a 20. század elején a szülőfölddel való konfrontáció nem választható el a társadalom által átélt társadalmi és gazdasági megrázkódtatásoktól. Az 1830-as évektől Németországban kiterjedt vasútépítések zajlottak, amelyek összekapcsolták a széttöredezett gazdaságot, és önerősítő ipari ciklust alakítottak ki. A planet-wissen.de szerint a Ruhr-vidék központi szerepet játszott, mert volt egy fontos acéltermelője, a Krupp cég. A fogyasztási cikkek iránti kereslet drámaian megnőtt az 1850-es években, ami rávilágított az időszak gazdasági fellendülésére.

Az iparosítás előrelépést és kihívásokat is hozott. Egyrészt az olyan városok, mint Berlin, robbanásszerűen növekedni kezdtek, miközben sokan az iparba költöztek. Másrészt sokan szenvedtek a gyári nehéz munkakörülményektől és a lakáshiánytól. A szociális infrastruktúrára nehezedő nyomás folyamatosan nőtt. A [bpb.de] (https://www.bpb.de/themen/zeit-kulturgeschichte/revolution-1848-1849/517430/die-wirtschaft-mitte-des-19- Jahrhunderts/) adatai szerint a lakosságot súlyosan érintették a gazdasági válságok, amelyek a forradalom19. század elején is tükröződtek8. Ezek a forradalmi mozgalmak szorosan kapcsolódtak a gazdasági körülményekhez, például a terméskieséshez és az emelkedő élelmiszerárakhoz. A politikai feszültségek nőttek, és csak a kevésbé súlyos válságokkal küzdő országok maradtak nyugodtak.

Otthon a változással szemben

A mai hazafogalom tehát nem tekinthető elszigetelten, hanem erősen befolyásolják a múlt fejleményei. A közbeszédet továbbra is a terminológia körüli vita jellemzi. A kiállításon feltárt hatalom és közösség témái a kortárs társadalomban is jelentős szerepet töltenek be. Bismarck kancellár szociálpolitikai intézkedései, mint például a társadalombiztosítás bevezetése az 1880-as években, olyan keretet teremtettek, amely ma is befolyásolja a társadalombiztosítás és a közösség megértését. A gazdaságtörténet tehát közvetlenül része a szülőföld eszméjének, amely különböző társadalmi fázisokon megy keresztül.

Ebben az értelemben az Altona Múzeum kiállítása lenyűgöző példája annak, hogy a kulturális és társadalmi fogalmak hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Arra kér bennünket, hogy ne csak a múltra gondoljunk, hanem arra is, milyen szerepet tölt be az otthon a mai összetett társadalomban. Mindenképpen ez a kulcs a múlt és a jelen megértéséhez, ami egyben a jövőre is mutat.