Hamburgban úttörő népszavazás indul az alapjövedelemről!
Hamburg népi kezdeményezést indít a feltétel nélküli alapjövedelem érdekében. Szavazás 2025. október 12-én. Cél: közösségi hatások tesztelése.

Hamburgban úttörő népszavazás indul az alapjövedelemről!
Valami történik az alapjövedelem terén Hamburgban! A „Hamburg teszteli az alapjövedelmet” elnevezésű népi kezdeményezés 2025. szeptember 6-án indította el átfogó népszavazási kampányát. A döntést 2025. október 12-re tervezik, ahol a város polgárai szavazhatnak arról, hogy el kell-e indítani a feltétel nélküli alapjövedelem (UBI) hároméves modellkísérletét. A fókuszban az újszülöttektől a nyugdíjasokig 2000 résztvevő áll, akik havonta 1346 eurót és egészségbiztosítást kapnak. A cél? Megvizsgálni az alapjövedelem hatását a kedvezményezettekre és az együttélésre a városban. Az [NDR] beszámol a kezdeményezésről, amely számos plakáton hívja fel magára a figyelmet, olyan szlogenekkel, mint „mindannyiunkért” és „Megteszem Hamburgért”.
A kampány másik aspektusa az online reklámozás, melynek célja nem csak szavazatgyűjtés, hanem a probléma felkeltése is. Maga a szavazás a szavazóhelyiségekben és postai úton is lehetséges, a választási értesítéseket postai úton küldik. A népszavazás sikeréhez legalább 265 ezer hamburgi szavazat szükséges a kezdeményezéshez.
Közös válasz a polgárok között
A tervezett projekttel kapcsolatos reakciók a hamburgi polgárok körében vegyesek. A baloldal egyértelműen az alapjövedelem pártján áll, és támogatja a kezdeményezést. Ezzel szemben az SPD, a CDU és a Zöldek szkeptikusak, és az UBI-t társadalmilag igazságtalannak és gazdaságilag fenntarthatatlannak tartják. Az AfD még „véletlennek” minősíti a projektet, és figyelmeztet egy „adópénzzel végzett kísérletre”. Érdekesség, hogy a népi kezdeményezés 2020-ban alakult, és eddig adományokból finanszírozták. Körülbelül egy tucat teljes munkaidős alkalmazott és sok önkéntes elkötelezettségén múlik.
De mi ennek a nagy vitának a háttere? Erősödik a feltétel nélküli alapjövedelem pozitív hatásaiba vetett hit, még akkor is, ha az emberek viselkedésére gyakorolt pontos hatásokról még mindig nincs elegendő tudás. Ezért gyűltek össze különböző csoportok, hogy ilyen modellkísérleteket ajánljanak, amelyeknek tudományos támogatásra van szükségük. [Hamburg teszteli az alapjövedelmet] hangsúlyozza, hogy a teszteket véletlenszerűen kiválasztott emberekkel végzik majd, és azokat az állam finanszírozza.
Fókuszban a finanszírozási modellek
A vita fontos pontja az alapjövedelem finanszírozásának kérdése. Philip Kovce közgazdász, a feltétel nélküli alapjövedelemért polgári kezdeményezés társalapítója kifejti, hogy ez a meglévő szociális juttatások megtakarításával lehetséges. Richard David Precht, az ismert filozófus még 2018-ban javaslatot terjesztett elő az UBI pénzügyi tranzakciós adóból történő finanszírozására. De nem mindenki pozitívan áll ehhez a koncepcióhoz. A kritikusok azzal érvelnek, hogy ez finanszírozhatatlan, és a finanszírozási terhek igazságos elosztását kérik. Különböző szervezetektől is érkeznek érdekes finanszírozási ötletek, amelyek gyakran különböző modelleket javasolnak az állampolgári biztosítástól az 50 százalék körüli áfáig, ami 1000 eurós alapjövedelmet tesz lehetővé. [bpb] elmagyarázza a különböző megközelítéseket és a pénzügyi életképességgel kapcsolatos aggályokat.
A döntő népszavazásig alig negyed évük van a kezdeményezőknek és támogatóknak, hogy meggyőzzék a lakosságot. Az alapjövedelemről szóló vita nemcsak Hamburgban zajlik, hanem a világ számos más részén is. Továbbra is izgalmas látni, hogy az UBI-val végzett hamburgi kísérlet példát mutathat-e a jövő szociálpolitikája számára.