Carmen Korn új regénye: Remény és új kezdetek a hamburgi romokban
Carmen Korn új regénye, a „Szilánkokban, a fény” a második világháború utáni hamburgi új kezdetekről szól.

Carmen Korn új regénye: Remény és új kezdetek a hamburgi romokban
Hamburgban éppen egy új regény jelenik meg, amely a háború utáni időszakba kalauzolja el az olvasókat. Carmen Korn legújabb művének címe: „The Light in the Shards”. Az akció 1946-ban játszódik, nem sokkal a második világháború vége után. A főszereplők, a 14 éves Gisela és a 16 éves Gert azzal a kihívással néznek szembe, hogy újat kezdjenek szétszakadt világuk romjai közül. [Welt.de](https://www.welt.de/regionales/hamburg/article69160753c1c11b27ab81f8d0/generationen-roman-wie-es-damals-war-wie-es- aktuell-war-das-erfahre-ich-von-ihnen.html, és ismét beszámol Hamburg szülővárosának megállapodásáról, hogy Kornnen.html intenzíven, történelmi pontossággal. Művei világos, precíz nyelvezetéről és dokumentarista részletekről ismertek.
A regény mögött nemcsak Korn irodalmi tehetsége áll, hanem saját családtörténete is. Írói áttörését 2016-ban érte el az évszázad trilógiája, a „Daughters of A New Time”, amely több mint kétmillió példányban kelt el. Kornt gyerekkora óta érdekelték a háborús és a háború utáni történetek, különösen azóta, hogy családjában élénk beszélgetés folyt ezekről a témákról. Amint azt [a Rowohltnak adott interjújában] elmagyarázza, gyakran a nők osztották meg az ilyen történeteket (https://www.rowohlt.de/magazin/im-gespraech/carmen-korn-interview-in-den-schreben-das-Licht). Eleinte az volt a benyomása, hogy ezek a történetek könnyedek, de idővel komolyabb, elgondolkodtatóbb jelleget öltöttek.
A regény üzenete
Korn új munkája szemléletesen írja le a háború utáni hamburgi valóságot. Nemcsak a romok tájáról és a valutareformról szól, hanem a gazdasági csodaként emlegetett fellendülés kezdetéről is. A sok kihívás ellenére a történet optimista marad, és olyan központi témákkal foglalkozik, mint az új kezdetek, az újjáépítés és a jobb jövőbe vetett bizalom. Gisela és Gert, akiknek érvényesíteni kell magukat koruk félelmeivel és bizonytalanságával szemben, megtestesítik azt a túlélési vágyat, amelyet Korn saját szüleitől örökölt.
Korn családjában nyíltan megbeszélték az akkori tapasztalatokat. Édesapja 1946-ban, mindössze 22 évesen tért vissza négyéves háborús és fogságból Oroszországból, ami túlélési történetének ábrázolásait is beleszőtte a regénybe. Gertnek, az egyik főszereplőnek azonban nehezen találja meg az élet könnyedségét, ami szöges ellentétben áll Gisela könnyedségével. A főszereplők önbizalmát erősen befolyásolja szüleik életrajza.
Korn reflektál a jelenlegi politikai helyzetre és annak írására gyakorolt hatására is. Bevallja: „Úgy érzem, túlterhelt a jelen, és szívesebben maradok a múltban”, ami a narratíva mélyebb szintjéről beszél, és talán felfedi kreatív inspirációjának kulcsát.
Carmen Korn irodalmi munkássága tehát nemcsak a múltba való pillantás, hanem egyben felhívás is arra, hogy a viszontagságok mellett ne tévessze szem elől az élet reményteli aspektusait.