Minierdők Eimsbüttelnek: Zöld kezdeményezés a több természetért!
Az Eimsbütteli Zöldek a Miyawaki-módszert kívánják felhasználni kis erdők létrehozására zárt területeken a biológiai sokféleség előmozdítása érdekében.

Minierdők Eimsbüttelnek: Zöld kezdeményezés a több természetért!
Az eimsbütteli zöldeknek nagy terveik vannak: meg akarják engedni, hogy a természet virágozzon a környéken. A kis területek újraerdősítését célzó ambiciózus projekttel a környezetbarát Miyawaki módszerrel szeretnének új életet lehelni az erdőkbe. A cél a lezárt területek burkolása, helyette sűrű, zöld minierdők telepítése. Ez egy új zöld korszak kezdete lehet Eimsbüttelben, ahol a korábbi nyílt terek a biodiverzitás légköri oázisaivá alakulnak át.
A kezdeményezés a tervek szerint az érintett területek átalakítását október végéig folytatják. A hangsúlyt a legalább 60 négyzetméteres megfelelő területekre kell helyezni, amelyeket megvizsgálnak, hogy alkalmasak-e a feltárásra és az erdőfelújításra. Kiemelkedő példa a környékről Altona, ahol közel 300 négyzetméternyi erdőt erdősítettek be a közelmúltban sikeresen. A Miyawaki-módszer előnyei közé tartozik nemcsak a nagyszámú, több mint 20 különböző fajjal rendelkező őshonos növény felhasználása, hanem a fák egyedsűrűsége is lényegesen nagyobb, mint a hagyományos művelési módszereknél, ami segít leküzdeni a hőszigeteket a városi területeken.
Miyawaki-módszer: Hagyományos koncepció
A Miyawaki-módszer Akira Miyawaki japán erdőkutatóról kapta a nevét, és nemzetközi figyelmet kapott. Az 1970-es években fejlesztették ki, és néhány évvel ezelőtt homályba merült, mígnem a Project Afforestt és a környezetvédő Shubhendu Sharma újra felfedezte. Azóta több mint 138 erdőt hoztak létre különböző országokban ezzel a módszerrel. Különlegessége, hogy a teljes erdőfelújítási folyamat több lépésben zajlik, kezdve a talaj elemzésével, hogy a telepítéshez a legjobb feltételeket biztosítsuk.
A módszer központi pontja magában az ültetési folyamatban rejlik. Négyzetméterenként három-négy palántát véletlenszerű elrendezésben helyezünk a talajba. Ez elősegíti a biológiai sokféleséget, és sűrű növényzethez vezet, amely nemcsak CO2-raktárként működik, hanem javítja a levegő minőségét, valamint csökkenti a zajt és a port. Az ültetés utáni első három évben némi törődést igényel, de ezt követően az erdő nagyrészt önellátóan fejlődik.
Pozitív példa Eimsbüttelben
A Zöldek már egy kis kéréssel fordultak Eimsbüttel városrészhez, hogy tisztázzák, mely területeket jelentettek jelenleg aszfaltozásra, és hogy ezek alkalmasak-e a projekt megvalósítására. Ily módon Eimsbüttel nemcsak az erdőfelújítás úttörőjévé válhat, hanem hozzájárulhat a városi területek biológiai sokféleségének előmozdításához is. A tanulmányok azt mutatják, hogy körülbelül három év elteltével egészséges erdő jön létre, amely élő természeti területként szolgál a jövő generációi számára.
Ez a projekt lehetőséget kínál az életminőség javítására a környéken, és a polgárok számára egy darab természet visszaadását. Ha minden a tervek szerint halad, Eimsbüttel hamarosan több fát és kevésbé lezárt területeket kínálhat majd. Szinte azt mondhatnánk, hogy Hamburg zöld történetében új fejezet nyílik itt. A jövőkép egyértelmű: több minierdő egy zöldebb városért – és ez jó dolog!
A Miyawaki-módszerrel és annak lehetőségeivel kapcsolatos további információkért az érdeklődők a weboldalon található kezdeményezéseket tekinthetik meg Polgárok Erdői vagy Sugi projekt amelyek átfogó betekintést nyújtanak az erdőfelújítás ezen innovatív típusába.