Von Ribbentrop: Egy birodalmi miniszter utolsó bukása Hamburgban!

Von Ribbentrop: Egy birodalmi miniszter utolsó bukása Hamburgban!

2025. június 11-én Joachim von Ribbentrop izgalmas, de egyben tragikus élettörténetére tekintünk vissza, aki 1893. április 30-án született Weselben. Ribbentrop, akinek politikai karrierje szorosan kötődött az NSDAP-hoz és Adolf Hitlerhez, önként jelentkezett az első világháborúban, és megkapta a Vaskeresztet. A fronton eltöltött idő után borkereskedő céget nyitott francia borok számára, és 1919-ben feleségül vette Anna Elisabeth Henkellt. Ekkor már úgy tűnt, hogy jó üzlet vár rá, de az NSDAP 1932-es csatlakozása örökre megváltoztatta az életét. Az NDR jelentése szerint...

Ribbentrop gyorsan emelkedett a náci hierarchiában. 1934-ben Hitler külpolitikai tanácsadója lett, 1938-ban pedig a birodalmi külügyminiszteri tisztséget vette át. Lu Seegers történész úgy írja le Ribbentropot, mint aki szoros ideológiai kapcsolatban áll Hitlerrel, és fontos szerepet játszott a második világháborúhoz vezető agresszív külpolitikában. A Hitler-Sztálin paktum 1939. augusztus 23-i aláírása az egyik legjelentősebb politikai akciója. Az ő égisze alatt nemcsak diplomáciai kapcsolatokat tartottak fenn, hanem olyan atrocitásokat is szerveztek, mint a zsidók deportálása. A Wikipédia hozzáteszi, hogy...

Az utolsó napok Hamburgban

A háború vége előtti visszavonulás Ribbentrop számára viharos időkhöz vezetett. Nem sokkal Németország feladása előtt elmenekült Berlinből, ötmillió birodalmi márka értékű aranyrudat szállíttatott Schleswig-Holsteinbe, és az úgynevezett „Rat Line North” útján próbált Flensburgba menekülni. 1945. április 20-tól „Riese” néven bujkált Hamburgban, ahol két vasúti vagonban szállított konyak eladásával tervezte finanszírozni Dél-Amerikába való szökését. Terve azonban összeomlott, amikor elárulta egy ismerőse, aki felvette a kapcsolatot a brit megszálló hatóságokkal. 1945. június 14-én Ribbentropot letartóztatta a brit katonai rendőrség, és nem tudta használni a nála lévő méregkapszulát. Az NDR jelentése szerint...

A brit hírszerzés általi azonosítását a nővérével, Ingeborggal való hamis találkozó tette lehetővé. Ez megnyitotta az utat a háború utáni időszak egyik leglátványosabb peréhez, a nürnbergi perhez. Ezek 1945. november 20-án kezdődtek, és a háborús bűnösök első tárgyalása volt egy győztes nemzet. Ribbentrop egyike volt annak a 24 vádlottnak, akiknek felelniük kellett a náci rezsimben betöltött szerepükért. A Wissen bolygó kijelenti, hogy...

Meggyőződés és utóhatás

A tárgyalások során Ribbentrop nem mutatott megbánást, és ártatlannak minősítette magát. 1946. október 1-jén végül minden vádpontban bűnösnek találták, beleértve az összeesküvés, a béke elleni bűncselekmények, a háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények vádját is. Alig két héttel később, 1946. október 16-án Ribbentropot akasztással kivégezték. Holttestét 1946. október 17-én elhamvasztották, a hamvait pedig a Wenzbachban szórták szét. A per nem csupán jogi vita volt, hanem fontos lépést is jelentett a nemzetiszocialista bűnök feloldásában, és az volt a célja, hogy közelebb hozza az atrocitásokat a német állampolgárokhoz. A Wikipédia hozzáteszi, hogy...