Új várostérkép: Fedezze fel Hamburg zsidó kultúráját ingyen!

Új várostérkép: Fedezze fel Hamburg zsidó kultúráját ingyen!

Hamburg új, kétnyelvű várostérképe a város zsidó életét helyezi a figyelem középpontjába. A terv a „Zsidó kultúra helyei Hamburgban” címet viseli, és vonzó módon mutatja be a neustadti zsidó élet sokszínűségét. A tervet készítő Silvie Bomhard különösen azoknak a fiataloknak szól, akik izgalmas és tanulságos információkat keresnek. A várostérkép ingyenesen elérhető minden érdeklődő számára, és különböző helyeken átvehető, többek között a főpályaudvar Hamburgi Turisztikai Információs oldalán, valamint az Altona Múzeumban és a Hamburgi Történeti Múzeumban. Alternatív megoldásként a térkép PDF formátumban is letölthető, ami különösen hozzáférhetővé teszi, és megkönnyíti a zsidó helyek felfedezését.

A terv mögött álló kezdeményezés a Hamburgi Kulturális és Médiahatóság és különböző kutatók együttműködése. A cél az, hogy a hamburgi városkörnyékben olyan helyeket mutassanak be, amelyek nemcsak történelmi, hanem a zsidó élet mai vonatkozásait is figyelembe veszik. A terv számos különböző helyszínről tartalmaz információt, de emlékhelyek csak szórványosan szerepelnek. Az érdeklődők az „Emlékhelyek Hamburgban” portálon tekinthetnek meg erről egy átfogóbb áttekintést.

Történelmi és mai zsidó helyek

Annak meghatározása, hogy pontosan mi minősül „zsidó helynek”, összetett. A terv e helyek hasznosítására összpontosít, és figyelembe veszi a történelmi lakóterületeket, valamint a kulturális és társadalmi szempontokat. A történelmi lakónegyedek a város különböző részeit foglalják magukban, többek között:

• Altona: Schutzjuden seit dem 17. Jahrhundert, Oberrabbinat ab 1671. Die Gemeinde verlor nach 1812 an Bedeutung.
• Altstadt/Neustadt: Erster Wohnort für jüdische Bevölkerung seit dem 16. Jahrhundert mit zahlreichen jüdischen Einrichtungen.
• Grindelviertel: Hauptwohngebiet ab dem 19. Jahrhundert, inklusive der zentralen Bornplatzsynagoge.

Emellett különféle kategóriákat is figyelembe vesznek, beleértve az oktatást és a tudományt, a megemlékezést, a kultúrát és művészetet, valamint a szociális szempontokat. A terv többek között tájékoztatást tartalmaz a zsidó iskolákról, emlékművekről, művészeti helyszínekről és vallási intézményekről.

Változó emlékezési kultúra

Az új várostérkép tágabb kontextusba kerül: a németországi emlékezés kultúrájáról szóló vitába és a náci múlttal való szembenézésbe. Az elmúlt években egyre világosabbá vált, hogy ezeket a kérdéseket újra kell tárgyalni a társadalomban. 2021 tavaszán Moshtari Hilal és Sinthujan Varatharajah művészek javasolták a „náci hátterű emberek” kifejezés bevezetését. A cél az volt, hogy a többségi társadalom tagjait a náci rezsim leszármazottaiként azonosítsák, és ezzel olyan diskurzust kezdeményezzenek a német történelemről, amelybe a migránsok is beletartoznak.

A javaslat nagy visszhangra talált a német oldalakon, és azt mutatja, hogy a német történelemmel való megegyezés nem csak a „német származású” csoportok problémája. Inkább világossá válik, hogy a társadalom minden aspektusát be kell vonni a diskurzusba annak érdekében, hogy az emlékezés befogadó kultúráját hozzuk létre, amely minden embert megszólít. Ezt a témát az új városterv tovább emeli, és azt mutatja, hogy az emlékezet és az identitás folyamatosan változik társadalmunkban.