A hamburgi Freedom Fund példát mutat: 110 embert szabadítottak ki!

A hamburgi Freedom Fund példát mutat: 110 embert szabadítottak ki!

Hamburgban egy mostani kezdeményezés kelt feltűnést, amely hevesen ellenzi a viteldíjelkerülők büntetőjogi felelősségre vonását. Amint a T-Online beszámol, egy hamburgi nőt letartóztattak és 50 nap börtönbüntetésre ítéltek, mert megfizethetetlen pénzbüntetést kapott. Mindössze hat nap után szabadult a billwerderi börtönben, miután a „Freedom Fund” kezdeményezés 440 eurót fizetett ki a szabadulásáért.

Június 12-e, más néven „Szabadság Napja” idén különleges dátumra esett: ezen a napon összesen 110 embert váltottak ki a kezdeményezéssel. A „Freedom Fund” fontos megszólaló a viteldíjcsalás dekriminalizálásáról szóló vitában, és szeretné eltörölni a Btk. 265a. paragrafusát. A 2021-ben indult szervezet mára 1396 embert szabadított ki a börtönből, ezzel csaknem 20 millió eurós állami költséget spóroltak meg.

A kezdeményezés háttere

Becslések szerint Németországban évente 9000 ember kerül börtönbe, mert nem tudják kifizetni a viteldíjelkerülés miatt kiszabott bírságot. A szerény anyagi helyzetűek gyakran különösen érintettek – a tanulmányok szerint az érintettek 87 százaléka munkanélküli, 15 százalékuk pedig állandó lakcím nélkül él. Sokan lelki vagy testi betegségekkel is küzdenek. 128 tudós nyílt levele a 265a. bekezdés törlésére szólított fel, és rámutatott arra a társadalmi igazságtalanságra, amely a viteldíjelkerülés kriminalizálásából ered.

A Bundestagban is felpörög a vita a büntetőjogi reformról. A Bundestag 2023. január 26-án foglalkozott a Die Linke büntetőjogi politikával foglalkozó parlamenti képviselőcsoport törvénytervezeteivel és indítványaival. Ezek között nemcsak a viteldíjcsalás dekriminalizálása szerepel, hanem a helyettesítő börtönbüntetés eltörlése is. A Bundestag a kérelmeket a jogi bizottság elé utalta, amely széles körű érdeklődést váltott ki.

Reakciók és fejlemények más városokban

Míg a Hamburgi Közlekedési Szövetség (HVV) a dekriminalizálás ellen emelt szót, néhány más város más megközelítést alkalmaz. Bremerhaven, Köln és Münster például már úgy döntött, hogy nem nyújtanak be több büntetőeljárást jegyek hiánya miatt. A brémai érvelés például azt mondja, hogy a büntetőeljárással járó erőfeszítések aránytalanok a szegénység által sújtott emberek pénzügyi veszteségeivel szemben.

Valójában olyan városok, mint Bonn és Potsdam is intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a viteldíjelkerülést elkerülhető bűncselekményként kezeljék. Ezek a fejlemények azt a tendenciát mutatják, hogy egyre több önkormányzat támaszkodik alternatív megközelítésekre a viteldíjelkerülés problémájának megoldásában. A „Freedom Fund” hangsúlyozza, hogy végső soron politikai megoldásra van szükség a probléma fenntartható kezelése és az emberek további kriminalizálása érdekében.

A viteldíjelkerülésről és annak jogi következményeiről szóló vita továbbra is izgalmas, és megmutatja, hogy a társadalmi kezdeményezések és a politikai döntések mennyire fontosak az érintettek ezreinek életében. A kezdeményezések nemcsak a nehéz körülmények között élők jogait képviselik, hanem a joggyakorlat újragondolását és a szociálisan hátrányos helyzetű emberekkel való igazságosabb bánásmódot is szorgalmazzák. A viteldíjelkerülés dekriminalizálásához vezető út még hosszú, de az olyan kezdeményezések, mint a „Freedom Fund”, nagy lépést tesznek a helyes irányba.