Ismét megteltek a hamburgi börtönök: megkezdődött a szegény fizetők megbüntetése!

Ismét megteltek a hamburgi börtönök: megkezdődött a szegény fizetők megbüntetése!

Hamburgban június eleje óta ismét érvényben van az a szabályozás, amely egyes állampolgárokra nézve a börtön falain túl is következményekkel jár. Aki nem tudja kifizetni a bírságot, annak vissza kell mennie a börtönbe. Ezek az intézkedések válaszul szolgálnak egy korábbi hat hónapos szünetre, amely során az Igazságügyi Minisztérium felfüggesztette a pótbüntetések végrehajtását a börtönök túlzsúfoltsága miatt. A taz jelentése szerint 517 elítéltet eredetileg nem vettek őrizetbe, míg 27 másik személy kivégzését félbeszakították. E rendelet részeként az érintettek haladékot kaptak.

A határidők lejárta után az ügyészség fokozatosan újraindítja ezeket a helyettesítő börtönbüntetéseket. A reform részeként a büntetés-végrehajtási intézetek lehetőséget teremtettek arra is, hogy a büntetéseket közmunkával kompenzálják.

A helyettesítő börtönbüntetés társadalmi vonatkozásai

Vannak azonban kritikus hangok is ezzel a szabályozással kapcsolatban. A kritikusok rámutatnak, hogy az alternatív fogvatartás gyakorlata növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, és különösen a bizonytalan élethelyzetben lévő embereket érinti. A szabadságvesztés gyakran nem vezet rehabilitációhoz, inkább az érintettek kirekesztését, megbélyegzését segíti elő. KripoZ kiemeli, hogy az alapvető probléma – a szegénység büntetése – továbbra is fennáll. A szankciótörvény felülvizsgálata a társadalmi felelősségvállalás reneszánszához vezethet, de kritikák szerint ez a reform nem elegendő a szegénység strukturális problémáinak valódi kezelésére.

Emellett a helyettesítő börtönbüntetéssel sújtottak közül sokan szociálisan hátrányos helyzetű csoportokból származnak, és gyakran pszichés vagy egészségügyi problémákkal küzdenek. Meglehetősen kicsi az esélye annak, hogy elnyomó intézkedésekkel pozitív hatást gyakoroljanak a pénzügyileg gyenge emberekre és viselkedésükre.

A büntető igazságszolgáltatás reformja

A probléma mögött a német szankciós törvény átfogóbb reformja is áll, amelyeket Marco Buschmann szövetségi igazságügyi miniszter „történelminek” minősített. A szövetségi kormány intézkedéseket fogadott el a büntetőjogi szankciókról szóló törvény felülvizsgálatára, amely 2023. október 1-jén lépett hatályba. Ezek egyebek mellett azt írják elő, hogy a pénzbüntetésről börtönbüntetésre való átváltási arány felére csökken, ami azt jelenti, hogy valakinek csak a fele napra kell börtönbe vonulnia, ha nem tud bírságot fizetni, vagy nem végez közérdekű munkát.

A reform figyelembe veszi a ténylegesen végrehajtott helyettesítő börtönbüntetések számának csökkentését. A hangsúly a szociális munkán keresztüli támogatáson és a bebörtönzés elkerülésével kapcsolatos korai tájékoztatáson is van. Mindazonáltal továbbra is látni kell, hogy ezek a változások valóban a túlterhelt börtönök terheinek érezhető csökkenéséhez vezetnek-e.

Összegezve elmondható, hogy a hamburgi szabályozás és a szankciójog átfogó reformja fontos vitákat vált ki. Továbbra is kérdéses azonban, hogy a reformok valóban előrelépést jelentenek-e a szoros értelemben vett szociálisan hátrányos helyzetűek számára. A város és polgárai azzal a kihívással néznek szembe, hogy felelősségteljes és hatékony módszert találjanak az ilyen összetett kérdések kezelésére.