Sürgős reformra van szükség: a hamburgi dublini központ a deportálások ellen küzd

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Az első német dublini központ Rahlstedtben 300 helyet kínál menedékkérőknek, és vonzza a kritikus hangokat a kitoloncolási politikával kapcsolatban.

Das erste deutsche Dublin-Zentrum in Rahlstedt bietet 300 Plätze für Asylbewerber und zieht kritische Stimmen zur Abschiebepolitik an.
Az első német dublini központ Rahlstedtben 300 helyet kínál menedékkérőknek, és vonzza a kritikus hangokat a kitoloncolási politikával kapcsolatban.

Sürgős reformra van szükség: a hamburgi dublini központ a deportálások ellen küzd

A 2025. márciusi nyitás az egykori első fogadás helyén Rahlstedtben nagy feltűnést keltett. A 300 férőhelyes központ az első ilyen jellegű német központ lett, de a foglaltság továbbra is vegyes. 2025 harmadik negyedévében mindössze 19 férfit helyeztek el, akiket korábban egy másik uniós országban regisztráltak. Ezek a férfiak olyan országokból származnak, mint Afganisztán, Szíria és Marokkó.

Aggasztó megállapítás, hogy ezek közül hét férfi elhagyta a létesítményt, és elkerülte a deportálást. Magában a központban nincsenek ellenőrző mechanizmusok, amelyek lehetővé teszik a lakóknak, hogy bármikor önkéntesen távozzanak. Ennek eredményeként elveszítik a további támogatáshoz való jogukat. Az általános feltételek feszültek, mert a lakók tartózkodásuk alatt csak egyszeri, 8,85 eurós higiéniai termékekért kapnak kifizetést, anyagi forrás nélkül.

Út az új szabályozáshoz

Egy másik szempont, amelyről eddig csak zárt ajtók mögött beszéltek, a menekültügyi törvény szigorítása, amelyről 2024-ben döntöttek. Ezt egy késes támadásra válaszul vezették be, és azt jelentette, hogy különleges körülmények között „éjszakai parancsot” lehet kiadni. Ez előírja, hogy 10 órától kötelező a központban való részvétel. reggel 6 óráig, de az ilyen intézkedések még nem léptek életbe. A hamburgi szenátus azt tervezi, hogy a dublini központot „másodlagos migrációs központtá” alakítja át, ami új kihívásokat jelenthet a jövőre nézve. Olyan menedékkérőkről van szó, akiknek kérelmét egy másik uniós országban már jóváhagyták.

Ily módon ezek az emberek a jövőben már nem élnek majd szabadon Németországban, hanem kifejezetten speciális létesítményekben helyezik el őket. A kritikusok, köztük a hamburgi baloldal, aggodalmának ad hangot a többi EU-tagország körülményei miatt, ahová a kitoloncolásokat meg kell valósítani, és azzal vádolják a Szenátust, hogy szimbolikus politikával válaszol az EU nyomására.

Egy pillantás a határokon túlra

Németország másik oldalán a Eisenhüttenstadtban található Dublini Központ szintén az új menekültügyi politika központi elemeként fejlődik. A hangsúly itt legfeljebb 250 olyan személy elszállásolására irányul, akiknek a menekültügyi eljárása egy másik uniós országban folyamatban van a dublini szabályoknak megfelelően. A cél az illegális migráció korlátozása a határellenőrzéseken és a dublini központokon keresztül.

Jelenleg csaknem 1000 ember él az eisenhüttenstadti központi fogadóközpontban, és ezen lakosok egyharmada már dublini eset. A deportálások hétfőtől csütörtökig zajlanak öt átkelőn keresztül a lengyel határig, de a valóság azt mutatja, hogy más államok gyakran nem hajlandók visszafogadni őket. 2022-ben több mint 18 000 embert toloncoltak ki Németországból, miközben ténylegesen csak mintegy 6 000 hazaszállítást hajtottak végre. Ez mutatja a dublini rendszeren belüli nagy nyomást és nehézségeket.

Egy másik dublini központot is nyitnak Brandenburgban. Főleg a Lengyelországból Németországba érkező menekültek találnak itt központi szállást. Az eljárás legfeljebb két hétig tarthat, és a tervek szerint szoros egyeztetés zajlik a lengyel hatóságokkal is.

A remény, hogy ezek az intézkedések hatékonyabbá teszik a kitoloncolásokat, egy olyan rendszerben rejlik, amely sürgősen alapvető átalakításra szorul, amint azt a jelenlegi Hamburg és Eisenhüttenstadt helyzet is mutatja.